16.fejezet

/Bella/

Nem hiszem el. Hogy tehette? Esélyem volt új életet kezdeni! De így!  Miért kavart be? És miért kellett Adamnak rögtön más csajjal kavarnia? Ez így nem fog menni! Nem bírok így élni, bár a vadászatok egyre könnyebben mennek. Mindig Janel megyek aki állandóan csak bátorít, és lassan hozzá szokok hogy embert vért iszok. De erre nagyon nem vagyok büszke! Victroiának sikerült jó útra térni annyi idő után. De nekem nem fog menni. Így könnyebb. De mit szólna ehhez a Cullen család? Carlisle lenne a legcsalódottabb, mit szólna Esme, Alice vagy Edward? Alecnek nincs igaza, már nem érzek semmit Edward iránt. Hiába mondja mindenki azt. Nem tudom megtudok-e bocsájtani Alecnek? De sosem voltam harag tartó, főleg ha utána a dolgok megoldottak. Ezek után még itt van a beavatásom is. Amit nem is tudok mikor lesz. Aro még nem is tud a képességemről. Ezek után még nem is beszéltem Victoriával, sem Jakkel. Ennek is eljön az ideje. De jobb minél előbb mint soha. Mert még ki tudom magyarázni a vörös szememet. Rá fogom arra hogy még újszülött vagyok, ez igaz is,de...akkor is ártatlan emberek életét veszem el. Ezen mér nem tudok változtatni. Nincs hozzá elég akarat erőm. Nem fogok erről szólni Aronak. Ha már itt tartunk megkeresem és beszélek vele. Jobb mint céltalanul bolyongani a folyosókon vagy össze veszni Jannel is, mivel elég feldúlt vagyok még mindig. Jobb ha egy ideig nem kerülnek a szemem elé. Amíg ezen gondolkoztam oda értem a nagyteremhez. Mikor beléptem Aro és Marcus valamin vitáztak de amint észre vettek abba hagyták. Min veszhettek össze? Mindegy majd megkérdezem Arotól. Ezen kívül csak az tűnt fel hogy eggyel több szék van bent. De nem bírtam tovább gondolkodni mert Aro megszólalt végre. 

-Áá.. Isabella!-Bella akartam mondani, de mindegy, nem fontos-Mi járatban?

-Csak beszélni akartam veled.

-Miről?

-A beavatásról és a képességemről.

-Mond mit szeretnél! 

-Mikor lesz a beavatás?

-Holnap.De mi van az erőddel?-nem hiszem el hogy csak ez érdekli.

-Van egy pajzsom, ami mentális és fizikai is.-mondtam büszkén.

-Az nagy erő. Főleg ha tudod már irányítani.-hangja elismerő volt. Ha még tudná hogy az össze vámpír ereje az enyém. Akkor mi lenne?

-Már gyakorolom.

-Akkor folytasd. De nekem még sok elintézni valóm van.

-Jó rendben, menj csak.

Nekem nem volt kedvem a szobámban dekkolni, ezért kimentem az erdőbe. Nem kellett sok idő míg egy vízeséshez nem értem. Gyönyörű volt. Leültem a partra és a víz csobogását hallgattam. Megnyugtatott. Mindent kizárhattam az elmémből egy kis időre. Nem gondoltam semmire. Nem voltam izgatott a holnapi nap miatt. Mindent elfelejthetek de nem sokáig. Mert az a baj hogy vámpíroknak gyorsabban telik az idő, amit valljuk be, nehéz megszoknom. 

Gyorsan teltek az órák. Már napfelkelte van. Mesébe illő a táj. Teljesen belemerültem a csodálásába, egészen annyira hogy nem vettem észre hogy valaki közeledik. Már csak akkor amikor vállamra tette a kezét. Nem tudtam ki lehet  az. De amikor a szemébe elvesztem a tekintetében és már nem voltam dühös. 

/Victoria/

Napok óta elment és nem hívott ahogy megígérte! Aggódom érte! Mi van ha történ valami vele? Azt nem bocsájtanám meg magamnak. 5 percenként próbálom hívni de ki van kapcsolva vagy én nem tudom. Ezzel az idegeskedéssel kikészítem Jhonnyt is. Szerelmem tudja hogy Bella menyire fontos nekem. Hisz ő segített nekem abban hogy jobb ember legyek. Hogy állati vért igyak, amit azóta is betartok. És ezért öröké hálás leszek neki. Éppen ezért nem élném túl ha valami baja esne. De ekkor valaki betoppant az ajtón? Szerelmemmel egyszerre ugrottunk fel! És álltunk támadó állásba. De az idegen nem tett így, ő jól tudta kik vagyunk. De mi nem tudtuk ki lehet. És mit akarhat.

/Alice/ 

A családunk még rosszabb hangulatban van mint eddig. Sosem gondoltam volna hogy ilyen hamar elveszítsük Bellát. És hogy Victoria öli meg. Azok a hülye kutyák nem tudták megvédeni. A mai napig nem mondta el Edward hogy  mit mutatott neki az a kutya. De nem is beszél senkivel sem. Még jó hogy vadászni elmegy. De mind attól félünk hogy valami hülyeséget csinál. Vagy elmegy és nem látjuk többet. Szerencsére ilyen látomásom csak egy volt azt is hamar megakadályoztuk, így nem ment el. De mostanában van egy másik látomásom is ami elégé aggaszt mert nem tudom ki lehet az a vámpír. Még újszülöttnek néz ki, de egy biztos minket keres. Csak egy baj van. Nem tudom mi okból. És hogy mikor fog bekövetkezni a látomásom. Már szóltam a családomnak, de senkit sem zavart igazán. Egyedül engem érdekelt. De pár napja volt egy látomásom Belláról, legalábbis szerintem ő volt. De ő nem lehetett mert vörös volt a szeme és a Voltrinál volt. Ő biztos nem lehet a mi Bellánk. Ezért nem is szóltam a családomnak. Jobb ha erről nem tudnak. Ilyen hangulatban telnek a napjaink. Nekem mindig van valami látomásom. De fele nem is tudom mikor fog bekövetkezni és az a fura hogy már az új vámpírral kapcsolatban is vannak látomásaim. De ezekről nem beszéltem senkinek sem.