6. fejezet: Az igazság

/Bella/
-Victoria ki ő? Mi történt? Ugye nem?-kérdeztem, mert nem értek semmit.-Mond azt hogy nem ölted meg!-kértem Victoriát.
-Nyugodj meg! Nem öltem meg csak megharaptam, még letudtam állni így nem öltem meg.-mondta mire én egy kicsit megnyugodtam.-Csak átfog változni.
-De egyáltalán ki ő?-most mát igazán beavathatna hogy ki fog vámpírrá válni.
-Ő Johnny akiről meséltem. Nem tudom hogy került ide, ráadásul az erdőbe. És miért pont most?-hát ez jó kérdés.
-Nem lehet hogy hozzád jött?-gondolom Vic megmondta hogy hol lakik.
-Az lehet. De ma már létezik a telefon.-mondta dühösen.
-Lehet hogy csak meglepetésnek szánta. Mindegy, most mit teszünk?
-Nincs más dolgunk csak várni.
-Rendben. Addig is én elmegyek aludni.-most már tényleg fáradt vagyok. Nekem egy napra bőven elég hogy elrabolnak, Victoria jó lesz, és egy ember aki át fog változni.
Mikor felértem gyorsan zuhanyoztam és és lefeküdtem. Az ágyban sokáig forgolódtam de egy idő után elnyomott az álom. Ismét láttam magamat egy réten ahol ő és én voltam még régen, ez után láttam ahogy ott állok az erdőben és arra várok hogy vissza jöjjön. De ez nem fog megtörténni. Ezek a képek után végre nyugodtan bírtam aludni.

*******

Reggel hulla fáradtan ébredtem. És éreztem hogy este álmomban sírtam. De ekkor egy éles sikítást hallottam a földszintről.
-Mi történt?
-Csak most kezdett el hatni a méreg. Nem értem miért, már rég hatni a kellett volna. De nézd még csak tegnap haraptam meg és már majdnem átváltozott. Ha így halad nem tart sokáig.-gondolkozott hangosan. De ha már így mondja tényleg olyan mint egy vámpír.
-Igazad van. Elég különös. De nem lesz semmi baj.-gondolom én.- Inkább menj el vadászni. Tegnap nem bírtál és lásd be ez így elégé veszélyes rám nézve.
-Majd ha átváltozott. Mert néz rá már nincs sok hátra.-próbált meggyőzni.
-Hát jó.-hagytam rá. Ez után elmentem reggelizni, most csak egy egyszerű rántottát készítettem. Johnnynak tényleg nincs sok hátra már nem ordít és vergődik.
-Bella!! Átváltozott!-szólt Victoria.
-Megyek.-és már indultam is a nappaliba.
-Hol vagyok?-na innentől már nehéz lesz.
-Nálam vagy és történt egy kis baleset.-szép megfogalmazás. Így legalább John nem ért semmit.
-Milyen baleset?-látszott rajta hogy semmit nem ért. Ha Vic nem mondja el akkor én fogom.
-Victoria vámpír és véletlen megharapott és így te is vámpír lettél.-mondtam el gyorsan mire Victroiától csak egy szúrós pillantást kaptam.
-Ezt nem veszem be. Vámpírok nem léteznek.-gondoltam hogy nem fog hinni nekünk.
-Nézd meg magad a tükörben.-ez jó ötlet.-Ott van. Menj.
-A szemem... vörös majdnem fekete.-látszott rajta hogy kezd hinni nekünk.
-Az azért van mert fiatal vagy még és vérre van szükséged. Később majd arany színű lesz.-mondtam neki majd Victoria felé fordultam.-Menjetek el vadászni.
-Rendben. Johnny most elmegyünk vadászni, utána pedig mindent elmondunk amit tudni akarsz. Úgy jó?-kérdezte Victoria.
-Hát akkor menjünk!-mondta és kiugrottak az ablakon. Ahhoz képest hogy csak most lett vámpír elég jó bírja a vérem illatát. Nem tudom hogy csinálja.
Órákig vártam hogy vissza jöjjenek én addig csak Tv-tem. 2 óra múlva megérkeztek.
-Szia!-Victoriának nagyon jó kedve van. Lehet hogy mindent elmondott.
-Sziasztok! Beszéltél vele?
-Még nem! De kösz hogy emlékeztetsz!-mondta gúnyosan.
-Mindegy inkább mondj el neki mindent.
-Mi lenne ha engem is beavatnátok?-el is felejtettem hogy ő is itt van.
-Rendben. Ő itt Bella. És ő ember.-az utolsó szót nyomatékosítva.
-Szia! De nem foglak bántani?-látszódott rajta hogy aggódik értem, pedig nem is ismer.
-Ha eddig nem bántottad ez után sem fogod. Elég nagy az önuralmad.-mondta Victroia.
-Jó, de most mondjatok el mindent a vámpírokról.-kérte John.
-Mint te is tapasztaltad állati vérrel táplálkozunk, nagyon gyorsak vagyunk és amit még nem tudsz nem mehetünk napfényre.-sorolta fel a legfontosabbakat Vic.
-Miért? A napfény elpusztít minket?-látszik hogy nem veszi komolyan.
-Nem, annyira nem szörnyű.-nevetett Vic.-Csak csillogunk. Majd megmutatom ha süt a nap.
-És van valami képességünk?-hogy mennyire kíváncsi.
-Nekem nincs. De ismerek olyan vámpírokat akiknek van. Például gondolatolvasás, jövőbe látás és még sok más.
-És nekem van?
-Még nem tudni, ez idővel kiderül.
Szerencsére ez a beszélgetés könnyen ment.
-Figyeljetek én elmegyek enni. Addig beszélgessetek nyugodtan.-mondtam és kiindultam a konyhába.
-Segítsünk?
-Nem kell, megoldom.-és elkezdtem felmérni hogy mi van itthon. Annyira látszik hogy vámpír lakik itt nincs itthon semmi. Ezért csak egy pirítóst készítettem és elkezdtem enni.
-Bella, csörög a telefonod!-szólt Victoria.
-Köszi!-mondtam és felszaladtam a szobába. A telefonom az ágyam közepén volt. És mikor megláttam ki hív majdnem elájultam. Mert Jacob az.