7. fejezet

/Bella/
És mikor megláttam ki hív majdnem elájultam. Mert Jacob az. Most mit tegyek? Nem vehetem fel, mert akkor ide jönnek és megölik Victoriát és Johnnyt. Ezt nem engedhetem!
De ha nem veszem fel azt hiszi meghaltam. De jobb lesz ha nem tudja hogy élek, lehet hogy Alice is látta mit tervez Victoria és ők is úgy tudják meghaltam. úgy lesz a legjobb hogy nem tudják hogy élek. Ezekkel a gondolatokkal mentem vissza a nappaliba.
-Nagyon zaklatott vagy!-Johnny honnan tudja mit érzek?
-Ezt hogy érted?
-Meg van hogy mi a képessége!-lelkendezett Vic.
-És elmondjátok vagy találjam ki?-ehhez nekem most nincs kedvem!
-Érzem mások érzelmeit és befolyásolni is tudom.-büszkélkedett Johnny.
-Pont mint Jasper! Ez remek!-próbáltam lelkesnek tűnni, de nem hiszem hogy sikerült.
-Látom nem igazán érdekel. Mi a baj?-most már tudom miért szereti Victoria. Jhonny alig ismer mégis törődik velem.
-Ááá semmi. Vagyis van, de nem szeretnék beszélni róla.-mondtam és vissza mentem a konyhába hogy befejezem a reggelimet.


/Jacob/
-Ezt nem hiszem el! Itt jártak! És Bella nincs sehol!-mondtam dühösen. Hogy lehet hogy elszöktek előlünk? És hová lett Bella? Ki vitte el? Ezek a kérdések cikáztak a fejemben miközben vissza változtunk emberré hogy mindent megtudjunk beszélni és néhány embert megtudjunk kérdezni.
-Jake, én sajnálom. Nem tudtam, hogy ide jön. Kár volt téged is elrángatni.-monda Sam.
-Most már mindegy. Az a lényeg, hogy találjuk meg! Sam, Paul ti menjetek északra a hegyekbe. Embry, Seath ti délre menjetek. Leah, Jared ti menjetek nyugatra. Én keletre megyek. A többiek itt maradnak és megkérdeznek pár embert láttak-e valamit. És lehet hogy még vissza jönnek. Megértettétek?-hadartam gyorsan el a tervet. Nem hagyhatom hogy Bellának is baja essen ha már a szüleit nem tudtam megvédeni. Még láttam ahogy a többiek átváltoznak és elmennek, én csak utána változtam át. Futottam ahogy csak bírtam. Mikor már jóval bent jártam az erdőbe megéreztem Victoria szagát. Ezt el kell mondanom a többieknek.
'Figyeljetek! Victoria szagára bukkantam.'
'Mi is éreztük.'-gondolta Leah.
'Mi is Jake.'-mondta Sam.
'Az nem lehet. Az a vörös vérszívó félre vezetett minket.'-gondoltam dühösen.
'Nyugodj meg.'-gondolta Embry.
'És mi lenne ha felhívnád?'-gondolta Seath.
'Úgyse venné fel. Akkor minek próbálkozni.'-ha tényleg Victoria vitte el, akkor már nem él. Őt is ugyanúgy megölte mint a szüleit.
'Egy próbát megér. Menjünk vissza hozzátok!'-gondolta Sam.
'Rendben. Otthon találkozunk.'-és már rohantam is vissza hozzánk. Remélem Billy még nem ért haza, mert nincs kedvem megmagyarázni. Míg ezen gondolkoztam már haza is értem. Gyorsan vissza változtam és rohantam a telefonhoz. Szerencsére apu még nem ért haza, így nem kellett elmondanom mi történt. Villám gyorsan tárcsáztam Bella számát. Kicsöng...Már percek óta csöng, de semmi. Nem veszi fel. Ez csak egyet jelenthet, hogy meghalt. Elvesztettem. Hogy hagyhattam, hogy ez megtörténjen? Tehetetlenül rogytam le a földre. A többiek így találtak rám.
-Jake, mi törtét? Nem akar látni? Vagy Victoriánál van? Jake, mondj már valamit!-kérlelt Seath.
-Nem vette fel. Nem tudtam megvédeni, meghalt!-a végén elcsuklott a hangom.
-Jake, mi nagyon sajnáljuk.-mondták a többiek.
De én nem bírtam tovább bent maradni. Elakartam futni. Csak száguldani akartam az erdőben. Elakartam futni a gond elől. Még hallottam ahogy a többiek marasztalnak. Hogy ne menjek! Csak őrültséget csinálnék! De én nem hallgattam rájuk. Csak futottam az erdőben. Már elég messze jártam La Pushtól így lassítottam, de nem álltam meg. Még nem. Nem tudom mikor fogok vissza menni. Egyelőre biztosan nem. Még nem.

6. fejezet: Az igazság

/Bella/
-Victoria ki ő? Mi történt? Ugye nem?-kérdeztem, mert nem értek semmit.-Mond azt hogy nem ölted meg!-kértem Victoriát.
-Nyugodj meg! Nem öltem meg csak megharaptam, még letudtam állni így nem öltem meg.-mondta mire én egy kicsit megnyugodtam.-Csak átfog változni.
-De egyáltalán ki ő?-most mát igazán beavathatna hogy ki fog vámpírrá válni.
-Ő Johnny akiről meséltem. Nem tudom hogy került ide, ráadásul az erdőbe. És miért pont most?-hát ez jó kérdés.
-Nem lehet hogy hozzád jött?-gondolom Vic megmondta hogy hol lakik.
-Az lehet. De ma már létezik a telefon.-mondta dühösen.
-Lehet hogy csak meglepetésnek szánta. Mindegy, most mit teszünk?
-Nincs más dolgunk csak várni.
-Rendben. Addig is én elmegyek aludni.-most már tényleg fáradt vagyok. Nekem egy napra bőven elég hogy elrabolnak, Victoria jó lesz, és egy ember aki át fog változni.
Mikor felértem gyorsan zuhanyoztam és és lefeküdtem. Az ágyban sokáig forgolódtam de egy idő után elnyomott az álom. Ismét láttam magamat egy réten ahol ő és én voltam még régen, ez után láttam ahogy ott állok az erdőben és arra várok hogy vissza jöjjön. De ez nem fog megtörténni. Ezek a képek után végre nyugodtan bírtam aludni.

*******

Reggel hulla fáradtan ébredtem. És éreztem hogy este álmomban sírtam. De ekkor egy éles sikítást hallottam a földszintről.
-Mi történt?
-Csak most kezdett el hatni a méreg. Nem értem miért, már rég hatni a kellett volna. De nézd még csak tegnap haraptam meg és már majdnem átváltozott. Ha így halad nem tart sokáig.-gondolkozott hangosan. De ha már így mondja tényleg olyan mint egy vámpír.
-Igazad van. Elég különös. De nem lesz semmi baj.-gondolom én.- Inkább menj el vadászni. Tegnap nem bírtál és lásd be ez így elégé veszélyes rám nézve.
-Majd ha átváltozott. Mert néz rá már nincs sok hátra.-próbált meggyőzni.
-Hát jó.-hagytam rá. Ez után elmentem reggelizni, most csak egy egyszerű rántottát készítettem. Johnnynak tényleg nincs sok hátra már nem ordít és vergődik.
-Bella!! Átváltozott!-szólt Victoria.
-Megyek.-és már indultam is a nappaliba.
-Hol vagyok?-na innentől már nehéz lesz.
-Nálam vagy és történt egy kis baleset.-szép megfogalmazás. Így legalább John nem ért semmit.
-Milyen baleset?-látszott rajta hogy semmit nem ért. Ha Vic nem mondja el akkor én fogom.
-Victoria vámpír és véletlen megharapott és így te is vámpír lettél.-mondtam el gyorsan mire Victroiától csak egy szúrós pillantást kaptam.
-Ezt nem veszem be. Vámpírok nem léteznek.-gondoltam hogy nem fog hinni nekünk.
-Nézd meg magad a tükörben.-ez jó ötlet.-Ott van. Menj.
-A szemem... vörös majdnem fekete.-látszott rajta hogy kezd hinni nekünk.
-Az azért van mert fiatal vagy még és vérre van szükséged. Később majd arany színű lesz.-mondtam neki majd Victoria felé fordultam.-Menjetek el vadászni.
-Rendben. Johnny most elmegyünk vadászni, utána pedig mindent elmondunk amit tudni akarsz. Úgy jó?-kérdezte Victoria.
-Hát akkor menjünk!-mondta és kiugrottak az ablakon. Ahhoz képest hogy csak most lett vámpír elég jó bírja a vérem illatát. Nem tudom hogy csinálja.
Órákig vártam hogy vissza jöjjenek én addig csak Tv-tem. 2 óra múlva megérkeztek.
-Szia!-Victoriának nagyon jó kedve van. Lehet hogy mindent elmondott.
-Sziasztok! Beszéltél vele?
-Még nem! De kösz hogy emlékeztetsz!-mondta gúnyosan.
-Mindegy inkább mondj el neki mindent.
-Mi lenne ha engem is beavatnátok?-el is felejtettem hogy ő is itt van.
-Rendben. Ő itt Bella. És ő ember.-az utolsó szót nyomatékosítva.
-Szia! De nem foglak bántani?-látszódott rajta hogy aggódik értem, pedig nem is ismer.
-Ha eddig nem bántottad ez után sem fogod. Elég nagy az önuralmad.-mondta Victroia.
-Jó, de most mondjatok el mindent a vámpírokról.-kérte John.
-Mint te is tapasztaltad állati vérrel táplálkozunk, nagyon gyorsak vagyunk és amit még nem tudsz nem mehetünk napfényre.-sorolta fel a legfontosabbakat Vic.
-Miért? A napfény elpusztít minket?-látszik hogy nem veszi komolyan.
-Nem, annyira nem szörnyű.-nevetett Vic.-Csak csillogunk. Majd megmutatom ha süt a nap.
-És van valami képességünk?-hogy mennyire kíváncsi.
-Nekem nincs. De ismerek olyan vámpírokat akiknek van. Például gondolatolvasás, jövőbe látás és még sok más.
-És nekem van?
-Még nem tudni, ez idővel kiderül.
Szerencsére ez a beszélgetés könnyen ment.
-Figyeljetek én elmegyek enni. Addig beszélgessetek nyugodtan.-mondtam és kiindultam a konyhába.
-Segítsünk?
-Nem kell, megoldom.-és elkezdtem felmérni hogy mi van itthon. Annyira látszik hogy vámpír lakik itt nincs itthon semmi. Ezért csak egy pirítóst készítettem és elkezdtem enni.
-Bella, csörög a telefonod!-szólt Victoria.
-Köszi!-mondtam és felszaladtam a szobába. A telefonom az ágyam közepén volt. És mikor megláttam ki hív majdnem elájultam. Mert Jacob az.

5. fejezet: Nem hitted hogy megtörténhet

/Bella/
Egy ismerős hangot hallottam.
-Szia Bella!-köszönt Victoria.
-Hogy kerülsz ide? Hol van Jacob?-kérdeztem.
-Nem tudom. Mikor ideértem már nem volt itt senki. De beszélni szeretnék veled. Nagyon sajnálom amit tettem.
-Na persze sajnálod.-mondtam neki gúnyosan.
-Én tényleg, de kérlek gyere velem akkor mindent eltudok magyarázni.-kért Victoria. Még hogy menjek vele. Na persze.
-Azt akarod hogy menjek veled az után amit tettél?-kérdeztem.
-Kérlek gyere! A farkasok mindjárt itt vannak.-én innen el nem megyek. Arra várhat.
-Hát jó ha nem jössz magadtól akkor viszlek én.-mondta és elindult velem az erdőbe.
-Tegyél le!-mondtam, de rájöttem úgysem győzhetek meg egy vámpírt. De mit akarhat? Hogy akarja bebizonyítani hogy tényleg sajnálja? És egyáltalán hova megyünk? Ezek a kérdések kavarogtak bennem. Addig amíg meg nem érkeztünk. Hasonlóan néz ki a ház mint a Cullen villa. Ugyan olyan tágas és tele van ablakkal.
-Ez a te házad?-kérdeztem, mert eddig úgy tudtam hogy nomád volt. Most mi lett vele miért változott meg?
-Igen. Tudod, az után hogy megöltem a családodat elmentem Canadába és ott megismertem egy vámpírt akinek az a képessége hogy látja a múltat hogy ha megérint egy személyt. Megkértem rá hogy mutassa meg az enyémet is, mert nem emlékszem az emberi életemre. Azt sem tudtam ki változtatott át.-mondta.
-Pont mint Alice. Ő sem emlékszik semmire.-mondtam
-Tényleg? Na mindegy inkább folytatom. Amikor azt mutatta meg hogy kiváltoztatott át nem hittem neki mert Laurent volt az. És volt egy képessége amit rajtam használt és amiatt tettem azt amit. James is miatta akart megölni téged. És most hogy már nem él így nem hat rám a képessége.-mondta. Nem akartam hinni a fülemnek.
-Ez tényleg igaz?-kérdeztem.
-Igen.-mondta.
-És én miben tudok neked segíteni?-kérdeztem, mert most már tényleg nem értek semmit.
-Megismertem egy embert akibe bele is szerettem és nem tudom hogy mondjam el neki mi is vagyok valójában. És arra gondoltam hogy te segíthetnél.-mondta.
-Egy feltétellel.-mondtam mire ő csak bólintott.-Ha ezentúl állati véren élsz, mert szerintem a pasinak sem tetszene ha te embereket ölsz.
-Rendben megpróbálom. De kérlek segíts!-mondta. Remélem be is tatja az ígéretét!
-Segítek!-mondtam.
-Köszönöm!-mondta és a nyakamba ugrott amire én egyáltalán nem számítottam.

/Jacob/
Bellának megint csörög a telefonja. Nem hiszem el csak most haltak meg a szülei és folyton zaklatják. Remélem nem az a vérszívó hívja, mert ha igen én megölöm. Gondolat menetemből apa szakított ki.
-Fiam, én átmegyek Suehoz. Vigyázz Bellára.-mondta apa komolyan.
-Menj csak. És vigyázok rá.-mondtam. De amint elment Billy valaki csöngetett.
-Hello Sam.
-Szia! Idegen vámpírok tartanak La Push felé. Gyere rád is szükségünk van.-mondta Sam.
-És mi lesz Bellával?-kérdeztem.
-Hamarabb végzünk velük még mielőtt ide jöhetnének.-mondta.
-Rendben menjünk.-mondtam. És már száguldottunk is az erdőben. Egy tisztás felé tartottunk amikor megláttuk őket.
-Kerítsük be őket!-adtam ki fejben az utasítást. Ezek tapasztalt vámpírok voltak, de gyorsan végeztünk velük. Utána visszaváltoztunk emberré, tüzet gyújtottunk és a tűzbe dobtuk a vámpírok darabjait. Valami büdös szag terjengett a levegőben.
-Menjünk vissza! Nézzük meg Bellát.-adtam ki a parancsot és ismét farkas alakban rohantunk az erdőben. Nem telt sok időbe már ismét a háznál voltunk.
-Ezt nem hiszem el! Itt jártak! És Bella nincs sehol!-mondtam dühösen. Hogy lehet hogy elszöktek előlünk? És hová lett Bella? Ki vitte el?

/Bella/
-Victoria jól érzed magad?-kérdeztem, mert nem értem a viselkedését.
-Miért?-kérdezte tőlem.
-Hát mert itt lógsz a nyakamban és nem akarsz megtámadni.-világosítottam fel.
-Nem tudom most valahogy nem kívánom az ember vért.-erre a kijelentésre nem számítottam.
-Most megleptél. Lehet hogy sokkal könnyebb lesz mint gondoltuk.-mondtam büszkén.
-Hát lehet hogy itt az ideje elmenni vadászni. Te nem jössz velem?-kérdezte. Na még csak az kéne.
-Nem lenne szerencsés ha egy ember lenne veled.-mondtam neki komolyan.
-Az igaz. Akkor én elmentem.-mondta és kiugrott az ablakon. Egyedül maradtam. Most mit csináljak hívjam fel Jacobot hogy nincs semmi baj. Victoria csak segítséget kért. Vagy mi? Végül úgy döntöttem letusolok. Gyorsan végeztem és mivel nem volt ruhám kerestem Victoria ruhái között. Szerencsére találtam egy egyszerű felsőt és egy farmer nacit mellé meg felvettem a tornacipőmet.
Éppen lent kajáltam mikor Victoria jelent meg a kezében egy férfival.
-Victoria ki ő? Mi történt? Ugye nem?-kérdeztem, mert nem értek semmit.